fbpx
Nézzük csak, mi történik a testünkben, amikor elkezdünk rendszeresen futni!

Bármelyik futó el tudja mondani, hogy egy jó futás milyen módon tudja javítani a közérzetét, hogyan támad jókedve tőle. Az angol „runner’s high” kifejezés annyit tesz, hogy a futás következtében az agy endorfint szabadít fel bennünk, melynek hatására eufórikus érzés önt el minket. Ez egy tudományosan alátámasztott jelenség, melynek átéléséért cserébe megéri megannyi kilométert megtenni a futócipőnkben.

De a jó hangulaton felül vajon milyen további pozitív fizikai hatásai vannak a futásnak az emberi testre nézve? Vessünk egy pillantást arra, hogyan változtatja meg a testösszetételed és az általános fizikai rendszered, és milyen változásokon megy keresztül a test egy átlagos futás során.

Testfelépítés

Testösszetételünk arról árulkodik, hogy szervezetünk mekkora részben épül fel izomból, csontozatunkból, szerveinkből, zsírból, valamint vízből. Legtöbbünket az izomzatunk növelése érdekli, miközben csökkenteni szeretnénk a zsírt. A zsírvesztés és az izmok növelése minden edzésterv egyik fő célja, és a rendszeres, tartós kardió edzés hozzásegíthet minket ezekhez az eredményekhez. Ha jobb a fizikumunk, akkor anyagcserénk fokozódik, csontozatunk ellenállóbb, és általános egészségünk is javul. A zsírnak is ugyanolyan fontos szerepe van természetesen, segít rendben tartani a hormonáztatásunkat, nem stresszel a szervezetünk az éhezés miatt, valamint védelmet is nyújt a belső szerveink részére.

Tehát, hogyan befolyásolja a kardió edzés az izom – zsír egyensúlyunkat? Általánosságban elmondható, hogy az energia mennyisége a kimenő energia mennyiségével szemben határozza meg a súlyunkat. Kiegyensúlyozott étrend mellett a kardió edzés (futás, gyaloglás, kerékpározás, stb.) kalóriadeficitet okozhat, és az energiafelhasználás révén elősegítheti a zsírvesztést. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy bizonyos edzettségi szint elérése után az izomzatunk nem fog tovább növekedni a futás által, mivel ez a testedzés csupán annyi izmot vesz igénybe, hogy az állapotunk fenntartható legyen. Ezért érdemes súlyzós edzéssel kombinálni a futást, amely úgymond egy extra lökést biztosít, és így egy formás testösszetételt kapunk, számunka pont megfelelő és kívánatos zsír- és izommennyiséggel.

Rendszeresség

Hogy mégis mire jó a futás? A futás egyik hatásaként segíti az anyagcsere működését is, mivel a kalóriaégetésünk hosszabb ideig tart a testmozgás után a futás hatására. A rendszeres futás és a jobb anyagcsere következtében pedig általánosan javul a szervezetünk állóképessége. Minél inkább beleépítjük a mindennapjainkba a futást, és fenntartjuk ezt a rendszerességet, gyakoroljuk a futás „művészetét”, annál inkább képesek lesznek az izmaink a hatékonyságukat növelni, és fenntartani azt, valamint energiát termelni. Az állóképességi edzés a mindennapi élet minden területén segíthet, mind a futópályán, mind azon kívül. Az állóképesség, az izmok megerősödése és a fokozott anyagcsere mellett a futás a legfontosabb szerveinek egészségét is megerősíti; ami a legfontosabb a szívünk. A szívverés állandó időtartamra történő emelése olyan tevékenységek révén, mint a futás, erősíti ezt a fő izmot, és növeli az oxigén pumpálásának hatékonyságát az egész testben. A keringés javul, ha az erek kitágulnak, és a tüdő kapacitása növekszik. Idővel ezek a kiegészítő rendszerek – a tüdő, az erek, a kapillárisok és a sejtek – magasabb energiafelhasználási szinthez alkalmazkodnak, és természetbeni hatékonyságukat is növelik. Ez jobb szív- és érrendszeri egészséget eredményez egy olyan szívvel együtt, amelyet a mindennapi élet tevékenységei kevésbé dolgoztatnak meg.

Hogyan segít a futás a fogyásban?

A fogyáshoz több kalóriát kell elégetni, mint amennyit a táplálkozással beviszünk, és ebben a kardió edzés az egyik legnagyobb társunk. Kocogás, futás, gyaloglás, stb. során sok izmot kell bekapcsolnunk, így a szervezetünk kemény munkát végez.

Hetente hány napot kell futnunk a fogyás érdekében?

Nos, a sportolók folyamatosan optimalizálják edzésterveiket és versenynapi stratégiáikat, de nem kell aggódni, ha még csak most kezdünk bele a futásba. Ha a fogyásról van szó, akkor a mozgás és a kalóriaégetés a fontos. Ha szeretünk a sprintelni, aminél magasabb az egy percben elégetett kalóriamennyiség, akkor válasszuk azt; de ha inkább a gyaloglást vagy a lassabb kocogást kedveljük, akkor több időt kell fordítania a kalóriák elégetésére. Természetesen a sprintelést kezdőként, valamint bizonyos mozgásszervi problémánál inkább hanyagoljuk, és válasszuk a lassabb tempójú, de hosszabb időtartamú kocogást, futást. Mindenekelőtt az épségünk a legfontosabb! Általánosan az mondható el, hogy hetente 3x egészséges futni, és minimum 30 percet.

Vajon jobb reggel futnunk?

Bár a szokásosnál hamarabb kikelni az ágyból nem mindig vonzó, a reggeli első futás néhány okból nagyszerű szokás a formálódáshoz. Először is, ez garantálja, hogy a nap folyamán később ne hagyjuk ki futást, ha esetleg késünk a munka, vagy váratlan kötelezettségeink miatt. Ráadásul a reggeli mérföldek produktívabbá és kommunikatívabbá tehetnek minket kollégáinkkal és barátainkkal, mivel tanulmányok kimutatták, hogy a futás élesítheti figyelmünket és kritikus gondolkodási képességeit.

 

Mindenképp fontos, hogy ha elkezdünk kocogni, futni, legyen annak a célja fogyás vagy izomépítés, alakítsunk ki egy betartható rutint! Váljon szokássá a futás: az ideje, a helyszín, a kiválasztott zene. Bizonyos időközönként akár jutalmazhatjuk is magunkat, ha belefér. Fussunk mindig ugyanabban a napszakban, fontos a következetesség. De mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy szeressük csinálni, és boldogságot okozzon számunkra az érzés, hogy ma is tettünk valamit az egészségünkért!